Évek óta gyilkolták egymást, de váltig állította, hogy „…szerelem… őrült szerelem, izzó vággyal és perzselő szenvedéllyel… lángoló eksztázissal, amely nélkül nem lehet élni.” Évek óta gyilkolták egymást… tomboló érzelemviharok tépték-szaggatták őket. Helyesebben ők tépték-szaggatták egymást mindenért… semmiért. Már semmi sem volt jó… csak a „szerelem” – már minden rossz volt, csak a „szerelem” nem.

Aztán hirtelen, egyik pillanatról a másikra értette meg, hogy az izzó vágy és a perzselő szenvedély a lángoló eksztázissal őrültnek ugyan őrült, de nem szerelem. Még csak nem is „szerelem”. Egy filmelőzetesben mintha saját múltját látta volna viszont, pontosabban csak egy darabkáját, azt a pillanatot, amikor szerelmes lett… amikor ráérzett a szerelem ízére.

Aztán magával sodorták az emlékek, mint egykor a szerelem… és minden újabb emlékmorzsa újabb örömmel és szomorúsággal töltötte el a szívét. Örömmel a régi boldogság íze, és szomorúsággal a rádöbbenés, hogy már nincs meg, szerelmének az a darabkája is elveszett. Önkéntelenül és megállíthatatlanul leltározott, egykori szerelmét rovancsolta. A szerelmet rovancsolta, mert rádöbbent, hogy egykori szerelme volt a szerelem. Hogy az a szerelem… az, amiből mára semmi nem maradt.  

Igen, úgy érezte, hogy semmi!

Igen, „megfeledkezett” az izzó vágyról és perzselő szenvedélyről… a lángoló eksztázisról!

Úgy érezte, hogy kifosztották.

Aztán hirtelen eszébe jutott az izzó vágy a perzselő szenvedéllyel, lángoló eksztázissal… és megdöbbent. Először azon, hogy hogyan feledkezhetett meg róluk… Aztán a felismerésen, hogy az izzó vágy a perzselő szenvedéllyel, lángoló eksztázissal… fosztotta ki, azért mondott le a szerelemről. Csupán szexuális vágy az, ami börtönbe zárta – a „szerelem” börtönébe.

Elcsodálkozott, amikor a szivárvány jutott eszébe – a „szerelem” börtöne után az, hogy a szerelem szivárvány… milliónyi varázslatos színnel. „Igen – mondta magában –, a szerelem szivárvány, amit nem pótolhat egyetlen vörös szín, bármennyire is izzó, perzselő, lángoló.” Aztán boldogan olvadt bele a szivárvány-érzésbe, beleszédült, ahogy átjárta a szerelem… amely nem tűri a börtönt.

Kiszabadult.