Minden gyermekkel új bizalom születik a világ iránt… Amit aztán ellopnak tőlük, elpusztítanak… amivel persze szegényedik, pusztul a világ. De mit számít az a tolvajoknak, amíg ők anyagiakban gazdagodnak. … Közben sokan elidegenedésről beszélnek, holott sokkal inkább elidegenítésről van szó. Megkezdik már gyermekkorban… a bizalom-bimbót nagyon sokszor nem is hagyják kinyílni. A gyerek őszinte bizalommal fordul az emberek felé… de megcsúfolják a bizalmát… visszaélnek vele. Olykor már a „szerető” családban.
Folyamatosan fogy a gyerek bizalma az emberek iránt, azok iránt:
Akik meghazudtolják az amúgy mantrázott értékeket.
Akik visszaélnek az ártatlanságával, naivitásával, őszinteségével, gyengeségével…
Akik hamis értékeléssel megfosztják a tanulás örömétől; aztán majd az értelmes munka örömétől… egyáltalán a munka értelmétől… Elidegenítik az alkotástól, mert ellopják az eredményét…
A bizalom-lopás és -rablás, az elidegenítés – mint a ráksejtek – áttéteket képeznek… befurakodnak akár még az intimszférába is.
…
És még a tolvajok kérik számon a meglopottakon az általuk ellopott bizalmat!
…
Ugye, megtaníto(tta)d a gyermekednek, hogyan védekezhet?
