Az ember azt hinné, hogy tisztul(t) a kép, hogy sikerül(t) áttörni magunkat évszázadok, évezredek sötétségén, mint egy vastagon kormos üvegen… Aztán olvasom, hogy igazán sötét korban élünk… és hogy ennek az az igazi oka – mármint a cikk szerzője szerint –, hogy „az ember teljesen öntudatlanná vált”.  

Vált vagyis – szerinte – korábban öntudatos volt. Nem tudni mikor, a cikkíró nem konkretizálja… az üzenet mindössze annyi, hogy a mai igazán sötét korban „az ember teljesen öntudatlanná vált”.  Vagyis joggal gondolhatnánk azt is – mi mást? –, hogy akkor azelőtt mindig öntudatos volt!  Például a középkorban, amit csak tévedésből hívtak egyesek „sötétnek”, miközben nagyon is világos volt, tán egyenesen tündöklő! És az emberek öntudatosak voltak… mindenki tudta magáról, hogy ki ő, és miért él…

Azért emelem ki ezeket, mert az említett szerző szerint igazán sötét korunk teljesen öntudatlan emberének fogalma sincs önmagáról, hogy ki ő, és miért él… és a biokémiába menekül, hogy ne kelljen felelősséget vállalni… önmagáért sem… Szemben – például – a tündöklő középkorral…

Ez aztán a vakító korom! 

A kormos üvegen keresztül persze minden sötét!

A mai kor is! Sőt: az csak igazán!

Azt különösen kedvelem, amikor egyesek könnybe lábadt nosztalgiával beszélnek vágyaik és álmaik sosem volt Atlantiszáról. Szinte látom magam előtt – például – az öntudatos jobbágyokat… akik aztán tudták, hogy kik ők, és miért élnek! Na persze, azt csak én és a hozzám hasonlók hiszik, hogy ebből egy szó se igaz – a fejükbe verték Istent meg a királyt… hogy szó nélkül tűrjenek, robotoljanak… és ha kell, életüket adják… De majd a mennyországban(!), addig is angyalok vigyázzák őket… meg az Úr szeme… ha kell, a vérpadig!

Úgy is mondhatnám, hogy tűzzel-vassal „manipulálták” őket!

Manipuláció persze ma is van, de sokkal rafináltabb! Nem véletlenül, mert bár ma is könnyen megtéveszthetők az emberek, annyira azért mégsem, mint – például – az „öntudatos” jobbágyok.

Ma ezer úton kereshetik az emberek önmagukat… és vannak, akik a biokémiában találják meg alapkérdéseikre a választ. Ők az idióták(!) – mármint a cikk szerzője szerint. Szerencsére – üzeni –, van azért ellenpólus is, a hozzá hasonló megvilágosodottak, akik lám, micsoda igazságokat tudnak… kristálytisztán látják a mai, „igazán sötét kort” is, amelyben szerintük élünk. Pedig csak el kellene fogadnunk az ő „igazságaikat” – a „valódi magyarázatot”! – és már nem is lennénk „ostobák”.

Világos, nem?

Mint a transzcendens korom – amit hintenek!

Talán ettől „igazán sötét” nekik a mai kor!

(Az igazán „ostobák” még keményebben fogalmaznak…)