„Hány lelked van?” – teheted fel magadnak a kérdést kellően filozofikus hangulatban. „Egy, miért hány lenne?” – vághatod rá, vagy kérdezhetsz vissza. Na, igen… egy… de azon belül… az egy lelkeden belül hány lelked van? Egy? Kettő? Száz? … Ezek „eredője” az az „egy”, amit a lelkednek érzel. Honnan…

Vannak, akik már a proszektúra ajtajában visszafordulnak… és hátat fordítanak addig dédelgetett orvosi álmaiknak, mert rádöbbennek, hogy alapvetően más a „doktoros”, amit az udvar végében, a sufnik rejtekében játszottak, és más a valóság. Utóbbinak szaga van, olykor orrfacsaró bűze, és a látvány is……

„Szavazz rám!” – jött a barátságos „biztatás” egy Facebook-bejegyzésben. A „rám” az illető blogja volt. Meglepődtem, pedig nem vagyok naiv, tudom, hogy mennek a „dolgok”… Fogalmazhatnék persze elegánsabban, tudományosabban, de minek, amikor ez így pontosan leírja közállapotainkat. A „Szavazz rám!” –…

Úgy gondolom, inkább csak lehetne, mármint hogy mindenből lehetne tanulni. A kiigazításomból egyértelműen kiolvasható a szomorú realitás, hogy sokan nem élnek a „Mindenből lehet tanulni” lehetőséggel. Annyira nem, hogy vannak, akik még a saját kárukon sem tanulnak – hiába a másik bölcsesség, hogy az…

Az, ha valakinek nincsenek kérdései, nem azt jelenti, hogy mindent tud, hanem azt, hogy még kérdezni sem tud. Mert ahhoz is buta. Vagy mert ahhoz is gyáva… Vagy mert tartja magát a „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!” félreértéséhez, hiszen – témánknál maradva – a bölcsesség forrását éppen a…

„Vigyázni kell a csőcselékkel!” – figyelmeztet az egyik véleményformáló… és félelmet érzek a szavaiban… hogy: „Mi lenne, ha a csőcselék…?!” Megértem, hogy fél… én is láttam és látom az indulatokat… Noha a szavak gyakori brutalitását – szerencsére! – nem mindig követik véres tettek, bizony a…

A mese arról szól, hogy a királyfi legyőzi a hétfejű sárkányt. A valóság pedig arról, hogy a hétfejű sárkány győzi le a királyfit. De szerencsére nem mindig, és éppen azért kell a mese, hogy ez minél kevesebbszer fordulhasson elő. A mese még akkor is hitet ad, hogy képes vagy legyőzni a hétfejű…

„Kitértem a hitemből!” – mondta feldúltan, majd még hozzátette: „Illetve hát innen…” „Ezzel nem lettem sokkal okosabb” – felelte a barátja, de némileg megnyugodott, mert bizony megrémült, amikor a templomkert kapuja előtt majdnem felöklelte a dúvadként kirohanó férfi. „De mi hát van veled?” –…

„Na, ezt a lila rizsát kell először is… és nagyon gyorsan kimosnod az agyadból! Művészet… mind ezzel jöttök! – Sóhajtott egyet, majd rossz ripacs módjára az égre emelte a tekintetét. – Na persze, te is kiválasztott vagy, összehasonlíthatatlan zseni! … Persze, rázd csak a fejed, de akkor is…

Szentimentális vacak, ócska primitív szemét… – és még sorolhatnám a megbélyegző minősítéseket, amelyek nemcsak műveknek, produkcióknak, előadóknak szólnak, hanem azoknak az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak is üzennek, akiknek tetszik a szentimentális vacak, ócska primitív szemét… Sőt – már…