„De hiszen mindig azt mondtad, hogy a festés az életed!” – csodálkozott az őszes férfi. „És… ki mondta, hogy még élek?” – kérdezte a ritkás hajú. Az őszes pedig ismét csodálkozott… immár harmadszor, pedig alig kezdtek el beszélgetni. Először akkor csodálkozott, amikor a kérdésére, hogy „Hát a…

Szinte már rutinmozdulatokkal mászott felfelé a vasszerkezeten… és mégis volt benne szorongás… sőt félelem is. Nem, nem a magasság miatt… vagy hogy leesik… hanem a kérdés miatt, ami ott motoszkált az agyában: „Meg mered tenni végre?” Akárcsak az első alkalommal, amikor felmászott a turulhoz… „De az…

Kezdjük az utóbbiakkal, az önálló vélemény nélküli emberekkel, akik ügyes papagáj módjára, gondolkodás nélkül ismétlik a „maguknak választott” orákulumot. Tragikomikus – hol tragikus, hol komikus, igazából „two in one” –, ezért aztán sírsz vagy nevetsz… Bár éppen sírhatsz is a röhögéstől! Főleg…

Komolyan el kellene hinni, amit (önkiválasztott!) „szeretet”-próféták hirdetnek a maguk emelte erkölcsi, szellemi, spirituális stb. piedesztálról, hogy „a legelvetemültebb gazemberek szíve mélyén sincsenek ocsmány vágyak” – sőt mi több: egyenesen „gyönyörűségesen szép vágyak vannak”? Egy Hitlerében,…

Döbbenten figyelte, ahogy egyre áttetszőbbé vált az arca. Végül már mintha egy üvegajtón tükröződött volna – miközben mindjobban kivehetővé vált, hogy mintha az arcán túlról nézne vissza önmagára… arra, aki innen figyelte. Zavaros, ugye? Ő is pontosan ezt a szinte őrjítő zavart érezte, miközben…

Nem az a legnagyobb hiba, ha hazudsz magadnak, hanem az, ha elhiszed azt a hazugságot – bár a hiba helyett bűnt is mondhatnék. Más irányból közelítve lehetne akár hozsannázni is, hogy lám, milyen nagyszerű az emberi elme, hogy védi a „gazdit” a valóságtól… attól, ami a komfortérzetét fenyegeti!

A SZABADSÁG egyik feltétele, hogy mindig legyen annyi pénzed, hogy ne kelljen vele foglalkoznod – írhatnám mottónak. A BOLDOGSÁG elképzelhetetlen SZABADSÁG nélkül, ami nélkülözhetetlen szabad ÖNmegvalósításunkhoz, egyik legfontosabb szükségletünk kielégítéséhez. Csakhogy a SZABADSÁGnak mindig is…

Azért még ma is találkozni vele, noha jóval ritkábban, mint régen. A fiatalabbak között bizonyára vannak, akik nem is tudják, mit takar a szó: légypapír. Mit is? Természetesen a halált, a legyek halálát… Halálcsapda… rárepülnek… és az ígért mennyország helyett a pokol! Ez persze most olyan…

„Neeem? – kérdezte a lány csalódottan. – De hát hogyhogy…? Nem értem, tényleg…!” „Sajnálom… nem kertelek: alkalmatlan vagy! Alkalmatlan, biztosan!” „Ho… honnan a pokolból tudod, hogy alkalmatlan vagyok? – méltatlankodott a lány, közben a sírás környékezte. – Nem is tudsz rólam semmit… mégis, mi…

Automatikusan a címben olvasható kérdéssel reagál az ember, amikor enyhe (vagy kevésbé enyhe) lesajnálással közlik vele, hogy: „Még nem vagy azon a szinten, hogy…” Mindezt észérvek helyett, de annál nagyobb fensőbbségtudattal. Ahogy fanatikus hívőkhöz illik, akik méltóságon alulinak tartják, hogy…