Nézem az újabb csodálatos gyógyulásról szóló filmet egy tévéműsorban: egymásba kapaszkodó kezek, hitbe kapaszkodó imák… Majd a győzelem: boldogan nyilatkoznak a hozzátartozók és az odaátról visszatért szerencsés gyógyult. Ki az, akinek nem tölti el örömmel a szívét a film, ki az, akinek nem erősíti…
Nem csalódhatsz másban…
Önmagadon kívül senkiben sem csalódhatsz. … Hogy miféle hülyeség ez már megint? Hogy éppen most csalódtál a pasidban/csajodban… harminc év után a férjedben/feleségedben… a barátodban… az emberekben… a világban… az igazságban?
Ne legyünk barátok!
„Most akkor mi van? … Akkor most mégsem lehet barátság férfi és nő között?” – kérdezte kolléganőjét a férfi ebéd közben. Igazából nem is kérdés volt – és ezt nagyon is érezte a nő –, hanem érzelmi zsarolás. Szánalmas és visszatetsző próbálkozás, hogy hátha meggondolja magát, visszakozik,…