Szimbiózis


„Proszektúra”

2026. február 25. - Teplán Ervin

Vannak, akik már a proszektúra ajtajában visszafordulnak… és hátat fordítanak addig dédelgetett orvosi álmaiknak, mert rádöbbennek, hogy alapvetően más a „doktoros”, amit az udvar végében, a sufnik rejtekében játszottak, és más a valóság. Utóbbinak szaga van, olykor orrfacsaró bűze, és a látvány is……

Tovább

A spontaneitás tudatossága

2026. február 09. - Teplán Ervin

A dzsesszre szokták mondani, hogy az improvizáció művészete. Szerintem a kommunikáció is az – és nem csak azért, mert a zenét is kommunikációnak tekintem. Ahogy a dzsesszben sem azt jelenti az improvizáció, hogy összevissza zenélünk, úgy a kommunikációban sem azt, hogy összevissza beszélünk. (A…

Tovább

Fényalagút a sötétségbe

2025. december 27. - Teplán Ervin

És akkor végre meglátta az örvénylő ragyogást, amely mint egy végtelenbe vesző fényalagút, mutatta az utat. De nemcsak mutatta, hanem be is szippantotta őt. Közben meg úgy érezte, hogy az a távoli vakító fény belőle árad, mert sikerült felszabadítania magában… Látta, ahogy sugárzik-árad belőle a…

Tovább

Vakító korom

2025. december 20. - Teplán Ervin

Az ember azt hinné, hogy tisztul(t) a kép, hogy sikerül(t) áttörni magunkat évszázadok, évezredek sötétségén, mint egy vastagon kormos üvegen… Aztán olvasom, hogy igazán sötét korban élünk… és hogy ennek az az igazi oka – mármint a cikk szerzője szerint –, hogy „az ember teljesen öntudatlanná vált”.…

Tovább

„Szavazz rám!”

2025. december 17. - Teplán Ervin

„Szavazz rám!” – jött a barátságos „biztatás” egy Facebook-bejegyzésben. A „rám” az illető blogja volt. Meglepődtem, pedig nem vagyok naiv, tudom, hogy mennek a „dolgok”… Fogalmazhatnék persze elegánsabban, tudományosabban, de minek, amikor ez így pontosan leírja közállapotainkat. A „Szavazz rám!” –…

Tovább

„Nagy voltál…!”

2025. december 12. - Teplán Ervin

„Nagy voltál…!” – veregették a vállát, mert azonnal körülvették a folyosón, amikor kicsöngettek. Aztán pedig szinte egymással versengve bizonygatták, hogy ők is ugyanúgy… hogy ők is pont azt akarták mondani annak a szemétnek. „De valahogy mégsem mondtátok!” – sajgott fel benne. Nézte és hallgatta…

Tovább

Miért…?

2025. december 06. - Teplán Ervin

„Miért, Uram… hogy engedhetted?” – hallottam a kérdést egy minapi ámokfutásról tudósító egyik fotó kapcsán. Pontosabban fogalmazva: ezt a kérdést vélte valaki „kihallani” a fényképen látható férfi – feltehetően az egyik áldozat hozzátartozója – tekintetéből, amit az égre vetett. Vádlón. Vagy „csak”…

Tovább

Lélekmérgek

2025. október 08. - Teplán Ervin

Mint a por a nyitott ablakon keresztül, észrevétlenül szállnak be szavak a lelkünkbe… És formálnak vagy deformálnak, építenek vagy rombolnak, fényt hoznak vagy sötétséget, szellemi és lelki értelemben is. Hányan vannak, akik azt hiszik, hogy a tisztaság vakító fénye ragyogja be szellemük/lelkük…

Tovább

Újra és újra

2025. szeptember 09. - Teplán Ervin

Minden gyermekkel új bizalom születik a világ iránt… Amit aztán ellopnak tőlük, elpusztítanak… amivel persze szegényedik, pusztul a világ. De mit számít az a tolvajoknak, amíg ők anyagiakban gazdagodnak. … Közben sokan elidegenedésről beszélnek, holott sokkal inkább elidegenítésről van szó.…

Tovább

Tettestársak

2025. augusztus 24. - Teplán Ervin

Az utcákat járva tapasztalhatjuk, hogy milyen nagy szükség van az erkölcsi nevelésre – nem szó szerint idéztem, de valami hasonló az értelme annak, amit egy politikai hatalmasság mondott a képernyőn. Nem a saját szavaimmal válaszolok rá, hogy: a politika ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér. Ez…

Tovább
süti beállítások módosítása