Az utcákat járva tapasztalhatjuk, hogy milyen nagy szükség van az erkölcsi nevelésre – nem szó szerint idéztem, de valami hasonló az értelme annak, amit egy politikai hatalmasság mondott a képernyőn. Nem a saját szavaimmal válaszolok rá, hogy: a politika ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér. Ez is csak tartalmi idézet, az egyik hazai csúcsvállalkozó mondott valami hasonlót, amikor megkérdezték, hogy nincsenek-e politikai ambíciói.

Miközben persze tudjuk, hogy az üzleti sikerek mögött is csak ritkán áll a bibliai irányelvek betartása – így is pontos üzenet ez, hogy hol is kellene kezdeni az erkölcsi vizsgálódást és nevelést.

Mert a hétköznapok világosan mutatják a politikai hatalmasságok, úgy is mint önfelkent „Jupiterek” üzenetét: „Amit szabad Jupiternek, nem szabad a (kis)ökörnek.”

De nem is „kis”, hanem nagyökör(!) az, aki hagyja, hogy ökörnek nézzék, ökörként kezeljék. Jogosan sóhajtasz fel: „Istenem, hogy hányan is vannak?” Bizony hányan (=sokan!), akik ily módon, kvázi tettestársként, akaratlanul is a társadalom morális leépülésének eszkalációját segítik.

Ui.: Az idézett politikai hatalmasságnak pedig mi mást is üzenhetünk, mint hogy  jó példával szolgálhatna, ha ő is nekiveselkedne minimum az erkölcsi önnevelésnek… Mert: jobb későn, mint soha… és/vagy: sosem késő… (tán még neki sem)!