„Meg tudná fojtani egy kanál vízben…” – milyen brutálisan fejezi ki a gyűlöletet ez a pár szó. Azt a gyűlöletet, amely egyre több emberben izzik fel… és perzsel belőlük kifelé. Emberek, akiknek a szabadság a gyűlölet szabadsága. Miközben fülsiketítően harsog a „tolerancia” és a „szeretet”.

1., Mindenki félreismerte… ez volt a szerencséje. 2., Szakmai ártalom: már önmagát is manipulálta. 3., Mire megnyerte a választást, elveszítette a híveit.

Azért még ma is találkozni vele, noha jóval ritkábban, mint régen. A fiatalabbak között bizonyára vannak, akik nem is tudják, mit takar a szó: légypapír. Mit is? Természetesen a halált, a legyek halálát… Halálcsapda… rárepülnek… és az ígért mennyország helyett a pokol! Ez persze most olyan…

Történelmi példák – a népirtásokat is beleértve! – és napi tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy azok, akik nem tudnak önmagukon uralkodni, másokon akarnak. Vannak közöttük olyanok is, akik még arra sem veszik a fáradságot, hogy „szolgálat”-nak hazudják uralkodásukat, hatalmaskodásukat.

Minél inkább kutatod az igazságot, annál több hazugsággal találkozol. Minél inkább keresed a tisztaságot, annál több piszok kerül az utadba. Minél inkább a szeretetet akarod meglelni, annál több gyűlöletet látsz. Közben hazugságnak hazudják az igazságodat… a maguk piszkával mocskolják a…

Ki nem állhatom a „mindig nekem van igazam” embereket – akik akkor is magukat tartják a megfellebbezhetetlen igazság egyedüli tudóinak és képviselőinek, akikhez feltétlenül igazodni/alkalmazkodni kell, ha a feketére fehéret mondanak, és akkor is, ha „megvilágosodnak” (vagy csupán ‒ például ‒ anyagi…

1., Olyan nagyokat mondott, amilyen apró ember volt. 2., Köpönyegforgatását szellemi fejlődésként élte meg. 3., Szolgálni akarok – e szavakkal kezdte az uralkodását.

Egyre magasabb az ingerküszöb – és ez jó, mert különben belepusztulnánk a világba… A stresszbe… „Küzdj meg vagy menekülj!” De és persze: a küzdésbe is bele lehet pusztulni… és nemcsak vesztesként, hanem győztesként is. Ahogy a menekülésbe is… a folytonos menekülésbe… mert nagyon sokszor csak…

Érezheted olykor úgy, hogy bekoszolnak a rád fröcskölt „tisztaságukkal”… hogy halálra döfködnek a „szeretetükkel”…  hogy agyhalott leszel a „bölcsességüktől”… hogy a pokolba taszítanak azzal, hogy a „mennybe” akarnak emelni…  hogy lelked elkárhozik álszentjeik prédikációjától… hogy… Hogy a…

Jobb emberek szeretnének lenni ‒ olvasom, hallom egyre többször és többektől (művészektől, újságíróktól, üzletemberektől…). Vajon miért kell ezt a vágyat és elszánást (mert fogadkozásokat is megfogalmaztak) nyilvánosságra hozni? Miért nem elég, hogy megváltoznak és kész? Feltételezem, üzenni akarnak…