1., Egyre reménytelenebbnek látta a múltját.
2., A háta mögött dicsérte… jó hangosan, hogy hallja.
3., Buta volt hozzá, hogy a zsenialitásával érvényesüljön.
1., Az apjára ütött ez a gyerek… azért áll most a sarokban.
2., Kevés szánalmasabb dolog van a fonnyadt szóvirágnál.
3., Csúnya volt, mint az apja, és buta, mint az anyja… de pechére, mondhatnánk fordítva is.
1., Amilyen nagyember volt, olyan kisstílű is.
2., Arcai közt már maga sem ismerte ki magát.
3., Nem érdekelte mások véleménye – később már a sajátja sem.
1., Olyan nagyokat mondott, amilyen apró ember volt.
2., Köpönyegforgatását szellemi fejlődésként élte meg.
3., Szolgálni akarok – e szavakkal kezdte az uralkodását.
1., Úgy érezte, eltörpül a saját nagysága mellett.
2., Képtelen volt felnőni a magáról kialakított képhez.
3., Annál inkább felnéztek rá, minél inkább lenézte őket.