„Ez is egy ugyanolyan munka, mint bármelyik másik munka” ‒ olvastam az egyik bulvármédia-véleményvezértől egy hazai ex-felnőttfilmcsillag körül kirobbant botrány kapcsán. A szerző szerint a szervezett botránykeltés(!) az igazi botrány (merthogy szerinte egyértelmű botránykeltési szándék állt a szóban forgó médiaakció mögött). Az pedig a botrányok botránya ‒ mármint szerinte ‒, hogy egyesek odáig merészkednek, hogy magát a jelzett műfajt és prominenseit is elítélik, botrányosnak tartják. 

Miközben ‒ és jön a sajtómunkás tételmondata (véleményvezéri eligazításként, miheztartás végett), valami olyasféle, hogy ez is egy ugyanolyan munka, mint bármelyik másik munka. Mondhatjuk erre persze, hogy ha ugyanolyan lenne, akkor nem kellene bulvármédia-véleményvezéri szinten bizonygatni (próbálni!) az ugyanolyanságát.

Nem tudom, van-e lánya ennek a bulvármédia-véleményvezérnek. Tegyük fel, hogy van! Képzeljük el, hogy a pályaválasztáskor a szóban forgó „ugyanolyan” munkát választja majd! A bulvármédia-véleményvezér apuka persze nyilván nem ellenzi, miért is tenné, hiszen ugyanolyan… stb. Sőt, amikor esetleg ismerősök rákérdeznek, hogy mivel foglalkozik az okos-szép nagylánya, akkor büszkén mondja majd, hogy: „Pornószínésznő!” Talán még azt is hozzáteszi: „Most jött ki az új filmje, ki ne hagyjátok!”

Na jó, megengedem, nem büszkélkedik, hiszen arra végül is semmi oka, mert ‒ szerinte ‒ a pornószínésznői munka is csak ugyanolyan munka, mint akármelyik másik munka.

Semmivel sem különb, mint ‒ mondjuk ‒ a gyermekorvosé, tanáré…

…esetleg bulvármédia-véleményvezéré.