„Légy önmagad!” – harsogják cikk- és műsorcímek; profi guruk és amatőr orákulumok próbálják beléd szuggerálni rádió- és tévéműsorokban, a Gutenberg-galaxisban és az internet-univerzumban. Ráadásul úgy, mintha csak akarni kellene, és akkor hipp-hopp, már önmagunk is vagyunk. Mi pedig kapkodjuk a fejünket – ami talán nem is a miénk, hiszen miért lenne a miénk, ha mi magunk sem vagyunk a „miénk”. (Mert nem vagyunk önmagunk, és ez annyira nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen a nonstop „Légy önmagad!”-infúzió.)

1., Az apjára ütött ez a gyerek… azért áll most a sarokban.

2., Kevés szánalmasabb dolog van a fonnyadt szóvirágnál.

3., Csúnya volt, mint az apja, és buta, mint az anyja… de pechére, mondhatnánk fordítva is.

Teljesen egyértelmű, hogy ezt a vírust rászabadították az emberiségre. Ez nem konteó, te is láthatod a saját szemeddel, hallhatod a saját füleddel. Jól sejted, nem a korona-vírusról (Covid-19) és hasonlókról beszélek, amiknek reményeink szerint lesz ellenszerük, amik ellen lesz megelőző védőoltás. A globális vírusnak, amelyről én beszélek – és amely egyidős az emberiséggel, nem volt, nincs, és feltehetően nem is lesz ellenszere – a hétköznapi neve: gyűlölet.

1., A keserű csoki is édesség.

2., A lelkén keresztül hízott el a teste.

3., Többre volt hajlandó, mint amennyire képes.

1.,
– Anyu, mi az a fiúk lába között? – kérdi a kislány.
– Majd megtudod, ha a te lábad között lesz!

2.,
– És, milyen nagy az izé… a farka? – kérdi nő a barátnőjétől.
– Én inkább úgy kérdezném, hogy milyen kicsi…