1., Élj a mának! – vallotta a halálos ágyán is. 2., Annyira félt a haláltól, hogy élni sem mert. 3., Meg akart halni – már csak ez volt az életcélja.

1., Belső útját járta… vonzotta a senki földje. 2., Ki sem mozdult otthonról… mégis eltévedt. 3., Bejárta az egész világot… pedig csak önmagát kereste.

1., Mások gondolatai között kereste a sajátját. 2., Azoknak tetszett, akiknek egyáltalán nem akart… 3., Életművész szeretett volna lenni… de csak ripacs lett belőle.

1., A vágyai erőszakolták meg a lelkét. 2., Szeresd önmagad... akkor is, ha nem lehet! 3., Az az igazi álom, amelyikért érdemes felébredni.

1., A becsületet pénzre lehet váltani… fordítva nem megy. 2., Nem mindenkit aljasít le a pénz… vannak, akik anélkül is azok. 3., Mindenkiből pénzt tudott csinálni… igaz, volt, akiből csak aprót.

1., A művelt ostobák még szánalmasabbak. 2., Csak egy életünk van… és talán az se az. 3., A rossz tükör jobb… mert akkor ráfoghatod, hogy...

1., Már csak halni jár belé a lélek. 2., Nem a haláltól félt, hanem a feltámadástól. 3., Sosem kellett senkinek… a halál kivételével.

1., Álnéven ért el álsikereket. 2., Többen csodálták a mellszobrát, mint a regényeit. 3., Egyes rajongói kifejezetten gyengítették az önbecsülését.

1., Fatalista volt – ez lett a végzete. 2., Igaza volt, amikor felsírt a születésekor. 3., Hiába tiltakozott ordítva, mégis világra segítették.

1., Felelős vagy a hazugságokért, amiket elhiszel. 2., Azt hitte, varázsló… pedig őt is csak elvarázsolták. 3., A legnagyobb hazugságokat is igazságként hirdetik.