„Fair play? És ezt éppen te mondod? Ne röhögtess már!” – vágta a szemébe a nő olyan kihívó megvetéssel a hangjában és a tekintetében, hogy attól meg tudott volna őrülni. És tudta, hogy ő is tudja… hogy látja rajta… meg érzi is, hogy milyen hatással van rá… Szexuálisan is! Igen, a férfi pontosan…

Tisztesség, becsület, szeretet… Vannak, akik csak legyintenek: „»Nagy« szavak… üres szavak!” … Tényleg üresek? … Nem tagadhatjuk, sokszor valóban üresen konganak. Tényleg nagyok? Igen, mármint eredetileg… és sokszor éppen a hiányérzet adja a legyintők válaszának keserűséggel elegy gúnyos felhangját.…

1., A becsületet pénzre lehet váltani… fordítva nem megy. 2., Nem mindenkit aljasít le a pénz… vannak, akik anélkül is azok. 3., Mindenkiből pénzt tudott csinálni… igaz, volt, akiből csak aprót.

Teste-lelke lassan lecsillapodott, az arca is kisimult, az elmúlt percek érzelemviharainak immár nyoma sincs. Boldogság csillog a szemében, ahogy kinyitja, sugárzik belőle az eddig talán sosem tapasztalt eksztázis. Hálás tekintettel fordul a férfi felé, akinek az iménti hihetetlen orgazmust…

„Csak erős idegzetűeknek!” Mind többször találkozni ezzel a csábítás(!)-sal, amit persze lehet figyelmeztetésnek hazudni. Miért gondolják a főszerkesztők, hogy ez kell nekem? Amikor persze nem, sőt! „Mert ez kell az olvasóknak, nézőknek!” – szól a cinikusan kioktató válasz. Esetleg „mentegetőzve”…

„Nem volt benne elég hit” – mondják okoskodva… sokszor egyben lenézően is. „Szimplán reményvesztett figura” – fogalmaznak lesajnálóan. „Gyenge volt” – vetik oda gúnyosan. … És még hányféleképpen alázzák még azokat, akikben talán sokkal több hit dolgozott, több remény élt, és nagyobb erő volt, mint…

Oly sok minden értékét – sőt akár lényegét – veszítette és veszíti, hogy közhely: az általános devalválódás korát éljük. Persze nem pontos a megfogalmazás, mert nem veszítette és veszíti, hiszen nem természeti törvény vagy elemi csapások sorozata a jelenség oka, hanem az emberi visszaélés –…