1., Minél őszintébb volt, annál kevésbé hittek neki. 2., Már nem tudott akkorát hazudni, hogy el ne higgyék neki. 3., Azért volt olyan hangos, hogy ne hallják: kong az ürességtől.

1., Dilettantizmusa már művészi szintet ért el. 2., Kemény kritikával fogadta a kritikájáról írt kritikákat. 3., Az intellektuális orgazda a másoktól lopott gondolatokat „árulja”.

1., A szex vette el a kedvét a szerelemtől. 2., Álmai nőjének – pechére – nem ő volt álmai férfija. 3., Minden hazugságuk közelebb vitte őket egymáshoz.

1., Még azt sem tudta eljátszani, hogy színész. 2., Még a szereposztó díványon is csak statiszta volt. 3., Megjátszotta magát… de hát nem volt valami nagy szerep.

1., A kirúgásától számítja karrierjét. 2., Karrierjének titka, hogy félreismerték. 3., Igyekezett jó példát mutatni… csak nem tudott.

1., Pontosan ismerte a siker árát – de azon az áron nem kérte. 2., Gyorsan haladt előre – kisebb főnöke ágyából a nagyobbéba. 3., Mire rájött, hogy több lábon kell állni, már mindkét lábán álltak.

1., Gyáva volt élni, csak a halálhoz volt bátorsága. 2., Egyetlen elrontott életet sem „javít meg” a halál. 3., Évek óta azon töprengett, hogy van-e élet a halál előtt.

1., Élj a mának! – vallotta a halálos ágyán is. 2., Annyira félt a haláltól, hogy élni sem mert. 3., Meg akart halni – már csak ez volt az életcélja.

1., Belső útját járta… vonzotta a senki földje. 2., Ki sem mozdult otthonról… mégis eltévedt. 3., Bejárta az egész világot… pedig csak önmagát kereste.

1., Mások gondolatai között kereste a sajátját. 2., Azoknak tetszett, akiknek egyáltalán nem akart… 3., Életművész szeretett volna lenni… de csak ripacs lett belőle.