Én nem tudok – szerintem egyébként nem is lehet – parancsszóra szeretni. Semmit és senkit. Márpedig egyre gyakrabban harsan ez a parancsszó… persze nem nyíltan parancsolva, hanem szeretethazugságba csomagolva. Az emberekben lévő szeretetéhségre – hogy szeressék őket és szerethessenek – alapozva.   

1., Mosolya felért egy becsületsértéssel.

2., Semmi sem könnyű… amihez nincs elég erőd.

3., Minek fürödjek, ha ilyen piszkosul jól nézek ki!

Vannak, akik nem ismernek, ezért félnek tőled. Vannak, akik ismernek, és ezért félnek tőled. Sőt: talán azért félnek tőled, mert önmagukra ismernek benned! Vannak, akik nem értenek, ezért félnek tőled. Vannak, akik értenek, ezért félnek tőled.

Minél inkább kutatod az igazságot, annál több hazugsággal találkozol. Minél inkább keresed a tisztaságot, annál több piszok kerül az utadba. Minél inkább a szeretetet akarod meglelni, annál több gyűlöletet látsz. Közben hazugságnak hazudják az igazságodat… a maguk piszkával mocskolják a tisztaságodat… és meg akarják gyűlöltetni veled még a benned élő szeretetet is.