Ahány szót ismersz, annyiból áll Neked a világ. Ahány szín van a palettádon, annyiból kell megfestened Önmagadat és a világodat.  Ha csak fekete és fehér van a palettádon, akkor szürke leszel Te is és a világod is, hiszen feketéből és fehérből nem lehet okkert vagy kármint keverni. Semmit, csak szürkét!

Szürke akarsz lenni? Szürke világban akarsz élni? A szürkébe akarsz beleszürkülni? Ugye nem?!

Továbbmenve: amire nincs szavad, az számodra nincs is. (Az izé az csak izé!)

Szavaidból áll a világod, ahogy Te Magad is. Utóbbi a fontosabb, mert Magad teremted a világodat, éppen szavaid által, hiszen ön- és világteremtő gondolataid szavaidból állnak. Szavak nélkül nincsenek gondolatok, gondolatok nélkül pedig ‒ brutálisan leegyszerűsítve ‒ nincs ember, csak iksz kiló hús.

A rossz szavak nem vezet(het)nek jó gondolatokhoz, következésképpen pozitív érzelmekhez sem. A rossz szavak elrontanak Téged is és a világodat is. Rossz szavakkal nem mondhatsz jót Magadról – Magadnak sem, a környezetednek sem. Mondhatja valaki, hogy három diplomája és négy felsőfokú nyelvvizsgája van, ha papagályt ír papagáj helyett, ha inlogikus (sic!) a szóhasználata, okfejtése, ha… saját szavai válnak árulójává.

Rossz szavaid rosszat mondanak Rólad akkor is, ha meg sem szólalsz, mert az elhallgatott szavak is megjelennek a gesztusaidban, pillantásodban… öltöztetnek (miközben vetkőztetnek!), választják tárgyaidat... Egy fenyegető gesztus mögött fenyegető gondolatok, azaz fenyegető szavak állnak; egy sunyi pillantás pontosan kifejezi a sunyi gondolatokat.

Vagy a szavaid uralkodnak Rajtad, vagy Te rajtuk.

Választhatsz!

Szavakat is.

A saját szavaidat is, és másokét is, hogy mit és miként fogadsz be. Szavaid mondják meg Neked, hogy mit mond a másik, hiszen saját szavaiddal értelmezed az ő szavait. És tegnapi szavaid választják a maiakat, mert Te is érzelmi alapú emlékeidből állsz és élsz (érzéseidből, az azokhoz kapcsolódó gondolataidból és az azokat alkotó szavaidból, előbbiekből fakadó vágyaidból és késztetéseidből…).

Ha megváltoztatod a szavaidat, megváltoztathatod a múltadat(!), a jelenedet és a jövődet. Ha jól választod a szavaidat, akkor jól választod a múltadat(!) a jelenedet és a jövődet. Igen, a múltadat is(!), hiszen talán sorsrontó szavakat égettél Magadba azzal, hogy nem mondtad rájuk: NEM! Akkor viszont utólag kell megtenned és kimondanod: Hazug szavak vagytok! És kidobni őket a szemétbe, majd igaz szavakkal pótolni. Önazonos és önépítő szavaiddal helyettesíteni az Énidegeneket és Énrombolókat. Csak annyit kell mondanod, hogy STOP!, és önazonosan tudatos gondolkodással végrehajtani a rossz szavak cseréjét.

De ehhez ismerned kell a szavakat, hogy a jó szóként hízelgő rossz szó – szélhámosként – ne téveszthessen meg. (A Benned lakó szélhámos Én-társbérlődre gondolok, aki ópium-szavakkal kábít el, óvja komfortérzetedet… azaz megfoszt éltető Én-energiáidtól, „megóv” az élettől…)

A szavak gondolatokat szülnek, rajtuk keresztül érzéseket keltenek, akár alapvetően befolyásolhatják testi és lelkiállapotunkat, tettre sarkallhatnak, vagy éppen tétlenségre biztathatnak. A szavak képzettársításokat indítanak – korábbi szavaik függvényében, kinek ilyet, kinek olyat. Olyan is lehet, hogy valakit egyetlen szó gazdaggá tesz (éppen az említett gondolat-láncreakció jóvoltából).

Szavainkon keresztül értjük meg magunkat és a világot, és szavainkon keresztül értetjük meg magunkat a világgal. Ezért különösen fontos, hogy a lehető leggazdagabb szókinccsel bírjunk, hogy minden valódi és érzelmi színárnyalatra meglegyen a megfelelő, azaz pontos szavunk. A fogalmakra nemkülönben.

Szavaink a megértés eszközei. Meg a félreértésé, ha nem értjük őket. A félreértett szavak félreértéseket szülnek. És félreérzéseket (sic!), hiszen egy félreértett szó keserűséggel tölthet el. Sőt, akár gyilkos indulatot is gerjeszthet. Hány félreértett szó adott kést az amúgy akár békés emberek kezébe?! De vannak gyilkos szavak is, amelyekkel ölni akarnak, amiket szintén nem szabad félreérteni. Igenis tisztában kell lenni azzal, hogy ezek itt és most GYILKOS SZAVAK, mert ha nem, akkor nem is védekezhetsz ellenük. Ugyanez a helyzet a külső szélhámos szavakkal is – a szélhámosok szavaikkal tesznek boldogtalanná, miközben épp az ellenkezőjét ígérik behízelgő, mézédes szavaikkal, amelyek akár néhány perc múlva keserűséggel tölthetnek el.

Válogasd hát meg a szavaidat!

Akkor is, ha „csak” Magaddal beszélsz! Vagy akkor csak igazán, hiszen belső szavaid határoznak meg, így a kifelé szánt szavaidat is. Egy jól megválasztott szó Én-Pygmalionod boldogság-vésője… amellyel nemcsak önmagad boldogságát hívhatod életre, hanem bárkiét (aki hagyja, mert lehetnek olyanok is, akiknek gyémántkeménységű rossz szavain – amelyekből állnak és „élnek” – kicsorbul boldogító vésőd).

Szóval?

Jó szóval!