„Szeretet az, amit annak érzek” – mondta az asszony a férjének. „Így van, szeretet az, amit annak érzek – válaszolta a férfi –, és szeretetnek érzem, amit adok neked.” „Én meg azt érzem, hogy ez nem szeretet – vágott vissza a felesége –, mert nem az, amit én szeretetnek érzek.”

„Az a nem szeretet, hogy nem tudod elfogadni a szeretetemet, hogy én így tudlak szeretni! Ha szeretnél, megértenéd, megértenél” – felelte a férje.

„Azt kellene szeretnem, hogy nem úgy szeretsz, hogy én azt szeretetnek érezzem?” – méltatlankodott a nő. És nem fogytak ki az érvekből és az ellenérvekből.

Nem úgy, mint a szeretetből!

Hogy aztán nemsokára elérjenek ahhoz, hogy: „Gyűlölet az, amit annak érzek – indulatoskodott az asszony –, és te gyűlölsz engem!” „Gyűlölet az, amit te annak érzel – bólintott a férfi –, te gyűlölsz engem!” De meg se próbálta tagadni… ahogy a nő sem…

A gyűlöletben végre egyetértettek.