1., Minél többet várt magától, annál többet csalódott.

2., Sokkal jobbat érdemelnél nálam – vallotta be magának.

3., Tudott veszíteni… volt rá módja bőven, hogy megtanulja.

A SZABADSÁG egyik feltétele, hogy mindig legyen annyi pénzed, hogy ne kelljen vele foglalkoznod – írhatnám mottónak. A BOLDOGSÁG elképzelhetetlen SZABADSÁG nélkül, ami nélkülözhetetlen szabad ÖNmegvalósításunkhoz, egyik legfontosabb szükségletünk kielégítéséhez. Csakhogy a SZABADSÁGnak mindig is híján volt a világ. Ma is, és az úgynevezett szabad világ is, amely, ha jobban megnézzük, diktatúra. A PÉNZ diktatúrája. Hiába vannak deklarált jogaid a demokráciában, pénz nélkül jogfosztott vagy. Ha nincs pénzed, akkor valójában a BOLDOGSÁGhoz való jogodtól is megfosztanak, hiszen a jog csak üres duma (már bocsánat!) a szükséges lehetőség nélkül, hogy élhess vele.

1., Nem bízott magában – és milyen igaza volt!

2., Mások takargatták azt, amit ő büszkén mutogatott.

3., Hiába kereste az élete értelmét – csak még nem tudta.

Jó, ha tudjuk és nem felejtjük: nagyon sokszor a befektetett munkával arányos az elvárt siker elmaradása miatti csalódás. Akkor talán mégsem lesz akkora a csalódás, hogy elvegye kedvünket a további munkától – pláne az élettől!

1., Mindenki félreismerte… ez volt a szerencséje.

2., Szakmai ártalom: már önmagát is manipulálta.

3., Mire megnyerte a választást, elveszítette a híveit.