Néhai nagymamám énekli bennem az egykor volt slágert, helyesebben azt, amire emlékszem belőle: „Bárhogy lesz, úgy lesz. Ahogy lesz, úgy lesz.” Újra és újra! Mondhatnám úgy is, hogy elakadt emlékezetem gramofontűje, miközben egy „orákulum” kinyilatkoztatásait olvasom az életről. Például azt, hogy…

„De hiszen mindig azt mondtad, hogy a festés az életed!” – csodálkozott az őszes férfi. „És… ki mondta, hogy még élek?” – kérdezte a ritkás hajú. Az őszes pedig ismét csodálkozott… immár harmadszor, pedig alig kezdtek el beszélgetni. Először akkor csodálkozott, amikor a kérdésére, hogy „Hát a…

Szinte már rutinmozdulatokkal mászott felfelé a vasszerkezeten… és mégis volt benne szorongás… sőt félelem is. Nem, nem a magasság miatt… vagy hogy leesik… hanem a kérdés miatt, ami ott motoszkált az agyában: „Meg mered tenni végre?” Akárcsak az első alkalommal, amikor felmászott a turulhoz… „De az…

Kezdjük az utóbbiakkal, az önálló vélemény nélküli emberekkel, akik ügyes papagáj módjára, gondolkodás nélkül ismétlik a „maguknak választott” orákulumot. Tragikomikus – hol tragikus, hol komikus, igazából „two in one” –, ezért aztán sírsz vagy nevetsz… Bár éppen sírhatsz is a röhögéstől! Főleg…

Komolyan el kellene hinni, amit (önkiválasztott!) „szeretet”-próféták hirdetnek a maguk emelte erkölcsi, szellemi, spirituális stb. piedesztálról, hogy „a legelvetemültebb gazemberek szíve mélyén sincsenek ocsmány vágyak” – sőt mi több: egyenesen „gyönyörűségesen szép vágyak vannak”? Egy Hitlerében,…

Döbbenten figyelte, ahogy egyre áttetszőbbé vált az arca. Végül már mintha egy üvegajtón tükröződött volna – miközben mindjobban kivehetővé vált, hogy mintha az arcán túlról nézne vissza önmagára… arra, aki innen figyelte. Zavaros, ugye? Ő is pontosan ezt a szinte őrjítő zavart érezte, miközben…

Nem az a legnagyobb hiba, ha hazudsz magadnak, hanem az, ha elhiszed azt a hazugságot – bár a hiba helyett bűnt is mondhatnék. Más irányból közelítve lehetne akár hozsannázni is, hogy lám, milyen nagyszerű az emberi elme, hogy védi a „gazdit” a valóságtól… attól, ami a komfortérzetét fenyegeti!

A SZABADSÁG egyik feltétele, hogy mindig legyen annyi pénzed, hogy ne kelljen vele foglalkoznod – írhatnám mottónak. A BOLDOGSÁG elképzelhetetlen SZABADSÁG nélkül, ami nélkülözhetetlen szabad ÖNmegvalósításunkhoz, egyik legfontosabb szükségletünk kielégítéséhez. Csakhogy a SZABADSÁGnak mindig is…

Azért még ma is találkozni vele, noha jóval ritkábban, mint régen. A fiatalabbak között bizonyára vannak, akik nem is tudják, mit takar a szó: légypapír. Mit is? Természetesen a halált, a legyek halálát… Halálcsapda… rárepülnek… és az ígért mennyország helyett a pokol! Ez persze most olyan…

„Neeem? – kérdezte a lány csalódottan. – De hát hogyhogy…? Nem értem, tényleg…!” „Sajnálom… nem kertelek: alkalmatlan vagy! Alkalmatlan, biztosan!” „Ho… honnan a pokolból tudod, hogy alkalmatlan vagyok? – méltatlankodott a lány, közben a sírás környékezte. – Nem is tudsz rólam semmit… mégis, mi…