Ismerjük a viccet, amelyikben a ló nem vak, hanem „bátor”, azért megy mindig a falnak. Ilyen „bátor” ló persze nincs, ember viszont annál inkább! Ráadásul magát deklaráltan GONDOLKODÓnak tartó ember. És mindjárt terjeszti is a „bátorságot”… másokét… nyilván szerénységből!

Egyszerre látta kívülről és élte meg belülről a történteket. Látta magát fogolyként – a többiek között –, és érezte a fájdalmat, amit a húsába vágó kötél okozott, miközben testét-lelkét halálos félelem járta át. Látta fogva tartói arcán a hittébolyt és a belőle fakadó kéjt… meg az örömöt, amit az…

Nők ütik-vágják, rúgják egymást véresre, ájultra… Nem számít, hogy a másik már a földön fekszik tehetetlenül, sőt: gyerünk rá(!), ököllel a fejét(!)… amíg a bíró engedi. A közönség tombol… a hangulat óriási, a bevétel szintén, úgy tűnik, egyenesarányban a vérrel.

Bestseller-mennyország… nem is, talán inkább agyhalál-mennyország. Bár mindkettő igaz: az állítólagos agyhalálban tapasztalt mennyország ugyanis azonnal bestseller lett, ahogy piacra dobták. Persze előbb meg kellett írni, és természetesen nem akárkinek. Olyasvalakinek, aki hiteles, sőt kétszeresen…