„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” – mondják a szeretet-emberek. Becsülöm a motivációjukat, de…! „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” – mondják a piszkos manipulátorok is. Undorodom a motivációjuktól… és nincsen semmi de! És éppen a piszkos manipulátorok miatt van ott a „de” a szeretet-emberek tisztességének…

Ebbe a Jack Canfield idézetbe botlottam az egyik Facebook-oldalon: „Valójában az érzés indítja be a vonzást, a gondolat vagy a kép önmagában nem elég. A legtöbb ember azt hiszi, hogy ha pozitív gondolatai vannak, vagy ha vizualizálja, amit szeretne, akkor meg is kapja azt. Mindez azonban nem…

Történelmi példák – a népirtásokat is beleértve! – és napi tapasztalatok egyaránt bizonyítják, hogy azok, akik nem tudnak önmagukon uralkodni, másokon akarnak. Vannak közöttük olyanok is, akik még arra sem veszik a fáradságot, hogy „szolgálat”-nak hazudják uralkodásukat, hatalmaskodásukat.

Az egyik reggeli – visszakereshető – tévéműsorban hangzott el a következő gondolat (amelyből két szót emeltem ki a címben): „…minden nőben van valahol mélyen egy pornószínésznő. Most komolyan. Aki szeretne szexi lenni, vonzó lenni, minden nőben valahol van egy ilyen lélekrész.” Én nem láttam a…

Van gyereked? Mit tanítottál neki? Azt, hogy fogadja el az idegen bácsitól az édességet… hiszen azért kínálja, mert jó ember és szereti őt? Meg azt, hogy menjen csak el nyugodtan az idegen bácsival, ha hívja, hiszen szeretetből teszi?

Én nem tudok – szerintem egyébként nem is lehet – parancsszóra szeretni. Semmit és senkit. Márpedig egyre gyakrabban harsan ez a parancsszó… persze nem nyíltan parancsolva, hanem szeretethazugságba csomagolva. Az emberekben lévő szeretetéhségre – hogy szeressék őket és szerethessenek – alapozva.   

Minél inkább kutatod az igazságot, annál több hazugsággal találkozol. Minél inkább keresed a tisztaságot, annál több piszok kerül az utadba. Minél inkább a szeretetet akarod meglelni, annál több gyűlöletet látsz. Közben hazugságnak hazudják az igazságodat… a maguk piszkával mocskolják a…

Érezheted olykor úgy, hogy bekoszolnak a rád fröcskölt „tisztaságukkal”… hogy halálra döfködnek a „szeretetükkel”…  hogy agyhalott leszel a „bölcsességüktől”… hogy a pokolba taszítanak azzal, hogy a „mennybe” akarnak emelni…  hogy lelked elkárhozik álszentjeik prédikációjától… hogy… Hogy a…

Jobb emberek szeretnének lenni ‒ olvasom, hallom egyre többször és többektől (művészektől, újságíróktól, üzletemberektől…). Vajon miért kell ezt a vágyat és elszánást (mert fogadkozásokat is megfogalmaztak) nyilvánosságra hozni? Miért nem elég, hogy megváltoznak és kész? Feltételezem, üzenni akarnak…

Ne legyen bűntudatod vagy kisebbrendűségi érzésed azért, mert magukat valamiféle „felsőbb erkölcsiségű” lényeknek hazudók azt sulykolják, hogy minden bűn megbocsátandó, miközben te képtelen vagy rá! Nyugodtan mondhatod, hogy ebben is hazudnak… vagy hogy micsoda amorális-immorális banda! És az is…