1., Undorító giccs! – méltatlankodott a kerti törpe. 2., Homlokon csókolta a múzsa… de ő nem érte be ennyivel. 3., Egyetlen koncertjén sem voltak annyian, mint a temetésén.

Már órák óta a fekete pillangó láthatatlan szárnyaival bíbelődött – mindig ezzel ment el a legtöbb idő. Igazából meg sem lepődött már, különben is, csak az órára pillantva érzékelte az idő múlását, annyira belefeledkezett a festésbe. Nem csak a kihívás miatt, hiszen a láthatatlan láthatóvá tétele……

Kezdhetném azzal, hogy „Bovaryné én vagyok”, illetve hogy Gustave Flaubert Bovaryné – mármint hogy a legendárium szerint a híres író mondta magáról, hogy azonos az általa megálmodott és megalkotott nőalakkal. Hogy jön ez ide? Úgy, hogy a képen sem a címben említett Popovy nővéreket látod, hanem két…

Nem mindegy? – kérdezhetné bárki. De, igazából mindegy – 2 in 1. (A blaszfémiavádat kerülendő, nevezhetjük szex-rockbálványnak és/vagy rock-szexbálványnak – így a political correctness is letudva.) A 2 in 1 igazából 3 in 1, a másik kettő forrása, a harmadik (vagy az az első?), a par excellence…