Játsszunk „allegóriásat”! A gondolat legyen, mondjuk, a fény! Tehát a fény – természetes vagy mesterséges; forrása lehet a Nap, és lehet a… De maradjunk az ősforrásnál, a Napnál! (A Napnál is világosabb, hogy miért.) Árad a fény, betöltve mindent… Mindent, amit tud(!), mert a leengedett redőnyökön…

Már órák óta a fekete pillangó láthatatlan szárnyaival bíbelődött – mindig ezzel ment el a legtöbb idő. Igazából meg sem lepődött már, különben is, csak az órára pillantva érzékelte az idő múlását, annyira belefeledkezett a festésbe. Nem csak a kihívás miatt, hiszen a láthatatlan láthatóvá tétele……

Kezdhetném azzal, hogy „Bovaryné én vagyok”, illetve hogy Gustave Flaubert Bovaryné – mármint hogy a legendárium szerint a híres író mondta magáról, hogy azonos az általa megálmodott és megalkotott nőalakkal. Hogy jön ez ide? Úgy, hogy a képen sem a címben említett Popovy nővéreket látod, hanem két…

„Zsu, ez…! Na jó, szuperlatívuszok mellőzve…” – mondta a férfi, és valóban nem találta a szavakat, de aztán mégis: „Megveszem!” „Mit csinálsz…?” – csodálkozott rá a nő, még a fekete szemüvegét is levette, talán, hogy jobban „hallja”. „Megveszem!” – erősítette meg a férfi ellenvetést nem ismerő…

Furcsállod a címet? És ha megfordítom, hogy a józanság eksztázisa? Akkor is? De miért a végén kezdem, amikor azzal kezdődött, hogy megint beleakadtam egy lelkendezésbe, hogy a rendezősztár milyen fantasztikusan kihozta filmje főszereplőjéből az „állatot”… hogy az megmutassa az emberben rejtőzködő…