„Hagyd már ezt az értelmiségi nyavalygást! Te is nagyon jól tudod, hogy a demokráciánál még nem találtak ki jobbat. Szabadon választasz, azt, akit akarsz…” – magyarázta a férfi a nőnek, aki mosolyogva ugyan, de a fejét rázta. „Az, hogy nincs jobb, még nem azt jelenti, hogy jó! Különben pedig nem a forma, hanem a tartalom…! És ne gyere nekem azzal, hogy azt választok, akit akarok…” – felelte a nő, és mondta volna tovább is, ha a férfi nem vágott volna a szavába: „Miért, talán nem azt választasz, akit akarsz?”

1., Velem nem lehet cicázni! – morogta a kutya.

2., Kutyából nem lesz szalonna! – reménykedett a kutya.

3., Hát hiába ugatok neked? – veszekedett kutyájával a férfi.

Hogy mi az az „anti…”? Lehet talentum, azaz antitalentum. És lehet például sztár is, azaz antisztár. Aki az antiságával… merthogy elege van a csináltságból, a mesterkéltségből… Kinek nincs? Nézem az egyik antisztár interjújához mellékelt fotókat: vélhetően egy stúdióban beszélgetett az újságírónővel, akin egy könnyű kis pulcsi… Szemben vele a szőrmók ANTISZTÁR(!), kötött sapkával a fején (fülére húzva!), azon baseball sapka, plusz még kapucni (naná hogy!), plédnyi kötött sál (vagy mi?) a nyaka köré tekerve… szőrmegalléros bőrdzseki… Azt gondolhatnád, hogy beteg vagy fázós, de nem: anti… A természetességet illetően is! Miközben deklaráltan elege van a csináltságból, a mesterkéltségből.

A mese arról szól, hogy a királyfi legyőzi a hétfejű sárkányt. A valóság pedig arról, hogy a hétfejű sárkány győzi le a királyfit. De szerencsére nem mindig, és éppen azért kell a mese, hogy ez minél kevesebbszer fordulhasson elő. A mese még akkor is hitet ad, hogy képes vagy legyőzni a hétfejű sárkányt, ha tudod, hogy csak mese.

Komolyan el kellene hinni, amit (önkiválasztott!) „szeretet”-próféták hirdetnek a maguk emelte erkölcsi, szellemi, spirituális stb. piedesztálról, hogy „a legelvetemültebb gazemberek szíve mélyén sincsenek ocsmány vágyak” – sőt mi több: egyenesen „gyönyörűségesen szép vágyak vannak”? Egy Hitlerében, Sztálinéban… az anya- vagy gyermekgyilkoséban… vagy „csak” a családját rettegésben tartóéban, a saját gyermekét erőszakolóéban?

1., Mindenkit tudott hamisítani… csak önmagát nem.

2., Addig élvezte a képeit, amíg meg nem festette őket.

3., Mindenét tudták másolni, csak az eredetiségét nem.