Szimbiózis


Kéz a kézben pornó?

2024. július 28. - Teplán Ervin

Az interneten futottam bele az okításba… már a cikk címe is igen sokatmondó volt, valami ilyesmi: „Hogyan tudod bevonni a csajodat a közös pornónézésbe?” Persze inkább felkiáltójel kívánkozna a végére, hogy: „Vond be!” Mert ugye, be kell vonni… már ha pornósat akarsz játszani vele szeretkezés…

Tovább

Harchoz!

Ki nevet rád erről képről? (Persze hogy nem név szerint kérdem!) Egy kedves, csinos nő, nem? Természetesen nem mindenkinek az… akadhat olyan is, aki számára ellenszenves, mert emlékezteti valakire, aki… Lehet, hogy csak a tudattalanját, mert ő egyébként nagyon nem akar rá emlékezni! Vagyis érzelmi…

Tovább

Az eksztázis józansága

Furcsállod a címet? És ha megfordítom, hogy a józanság eksztázisa? Akkor is? De miért a végén kezdem, amikor azzal kezdődött, hogy megint beleakadtam egy lelkendezésbe, hogy a rendezősztár milyen fantasztikusan kihozta filmje főszereplőjéből az „állatot”… hogy az megmutassa az emberben rejtőzködő…

Tovább

Az emberbe „írt” szörnyeteg

„Az embernek embertől kell félnie” – mondja Jodie Foster Erica Bainként A másik én című filmben. Régi, de ma is aktuális, vagy egyre aktuálisabb moziemlék. (Eredeti cím: The Brave One). Embernek embertől kell félnie – beleborzongtam, holott sajnos semmi, de semmi meglepő nincs ebben a mondatban,…

Tovább

Blow-Up

Időről időre – „ezredszer” is – újra megnézem Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjét, amit cirka fél évszázada láttam először egy belvárosi moziban. Tizenhét éves voltam – iskolázatlan, külvárosi melós családban nevelkedett középiskolás kamasz, aki akkor éppen villamosmérnöknek készült…

Tovább

Kreaci(o)nizmus

Egyszerre látta kívülről és élte meg belülről a történteket. Látta magát fogolyként – a többiek között –, és érezte a fájdalmat, amit a húsába vágó kötél okozott, miközben testét-lelkét halálos félelem járta át. Látta fogva tartói arcán a hittébolyt és a belőle fakadó kéjt… meg az örömöt, amit az…

Tovább

Bármi áron

Vannak csókok, amelyeknek akkor is részesei vagyunk, ha nem mi adjuk és/vagy kapjuk azokat. Azért, mert olyanok ezek a csókok, mintha mi adnánk és/vagy kapnánk, vagy legalábbis olyanok, amilyeneket mi szeretnénk adni és/vagy kapni. Vannak örök – egyébként talán soha el nem csattant – csókok, amelyek…

Tovább
süti beállítások módosítása