A mese arról szól, hogy a királyfi legyőzi a hétfejű sárkányt. A valóság pedig arról, hogy a hétfejű sárkány győzi le a királyfit. De szerencsére nem mindig, és éppen azért kell a mese, hogy ez minél kevesebbszer fordulhasson elő. A mese még akkor is hitet ad, hogy képes vagy legyőzni a hétfejű sárkányt, ha tudod, hogy csak mese.

Komolyan el kellene hinni, amit (önkiválasztott!) „szeretet”-próféták hirdetnek a maguk emelte erkölcsi, szellemi, spirituális stb. piedesztálról, hogy „a legelvetemültebb gazemberek szíve mélyén sincsenek ocsmány vágyak” – sőt mi több: egyenesen „gyönyörűségesen szép vágyak vannak”? Egy Hitlerében, Sztálinéban… az anya- vagy gyermekgyilkoséban… vagy „csak” a családját rettegésben tartóéban, a saját gyermekét erőszakolóéban?

1., Mindenkit tudott hamisítani… csak önmagát nem.

2., Addig élvezte a képeit, amíg meg nem festette őket.

3., Mindenét tudták másolni, csak az eredetiségét nem.

Ma is gyakran idézik a régi, bölcs tanácsot: „Ne halat adj az éhezőnek, hanem inkább tanítsd meg halászni!” Persze addig is kellene ennie, amíg megtanul „halászni”! Arról nem is beszélve, hogy nem elég a „halászni tudás”, „háló” és „csónak” is kellene a „halászáshoz”!

Már megint! – jajdult fel, majd minden dühét beleadva, teljes erővel belevágott a tükörbe, ami „ezer” darabra törve hullott a földre. Megkönnyebbült… de aztán lepillantott… Most azonban kanyarodjunk el, térjünk rá egy alapgondolatra, amit mottónak is írhattam volna a cím alá: Nem a tükör hibája, ha csúnya vagy.

1., Igaza volt… tíz évet kapott érte.

2., Olyan nagyravágyó volt, amilyen kishitű.

3., Csak arra volt esze, hogy a mások eszével…