Instant kávé, instant kakaó… és még hosszan sorolhatnám: instant siker, instant társ/szex/orgazmus(-sorozatok), instant állás, instant pénz… vagyis instant BOLDOGSÁG. Mert instant-korban élünk – és egyre inkább, mert folyamatosan és egyre rafináltabb módszerekkel generálják az instant-igényeket. És…

Évek óta gyilkolták egymást, de váltig állította, hogy „…szerelem… őrült szerelem, izzó vággyal és perzselő szenvedéllyel… lángoló eksztázissal, amely nélkül nem lehet élni.” Évek óta gyilkolták egymást… tomboló érzelemviharok tépték-szaggatták őket. Helyesebben ők tépték-szaggatták egymást…

Azért még ma is találkozni vele, noha jóval ritkábban, mint régen. A fiatalabbak között bizonyára vannak, akik nem is tudják, mit takar a szó: légypapír. Mit is? Természetesen a halált, a legyek halálát… Halálcsapda… rárepülnek… és az ígért mennyország helyett a pokol! Ez persze most olyan…

„Megáll az idő…” – kezdte el sercegni bennem egy „gramofon” a régi-régi slágert, amikor egy Facebook-bejegyzés kommentjéhez fűzött megjegyzésemre érkezett választ olvastam. „Megáll az idő…” – hallottam közben ismét… aztán megint, újra és újra. Elakadt a tű a „régi korongon”… „megállt az idő”, hogy…

Csak szexre kellesz! – mondja a korábbi amerikai filmsiker magyar címe. Csak szexre kellesz! – vajon hányan mondják ezt, akár naponta? Persze általában csak magukban és főleg azok – a közvélekedés szerint jellemzően férfiak –, akik egyéjszakás vágyaikhoz keresnek alkalmi partnert. Megint persze és…

Komoly és jogos harc folyik a nők szexualizációja ellen (vagyis lényegében a mögötte álló szexista[!], hímsoviniszta[!] hímdominancia[!] ellen). Mindeközben érthetetlen(?) módon egyes nők önszexualizációjának(!) lehetünk szemtanúi. Legszemléletesebb példákkal a maximálisan profitorientált…

Garantáltan működő praktikák nőknek, hogy miképpen szerezhetik meg (vadászhatják le, ejthetik el…) és tarthatják meg (védhetik meg a többi vadásztól) az ÁLOMPASIt. Tele van velük a sajtó. Meg a hócipőm is. Érdekes módon mindegyik orákulum a férfi libidójának irányításával – felkeltésével, célba…

Önmagadon kívül senkiben sem csalódhatsz. … Hogy miféle hülyeség ez már megint? Hogy éppen most csalódtál a pasidban/csajodban… harminc év után a férjedben/feleségedben… a barátodban… az emberekben… a világban… az igazságban?

Automatikusan a címben olvasható kérdéssel reagál az ember, amikor enyhe (vagy kevésbé enyhe) lesajnálással közlik vele, hogy: „Még nem vagy azon a szinten, hogy…” Mindezt észérvek helyett, de annál nagyobb fensőbbségtudattal. Ahogy fanatikus hívőkhöz illik, akik méltóságon alulinak tartják, hogy…

Furcsállod a címet? És ha megfordítom, hogy a józanság eksztázisa? Akkor is? De miért a végén kezdem, amikor azzal kezdődött, hogy megint beleakadtam egy lelkendezésbe, hogy a rendezősztár milyen fantasztikusan kihozta filmje főszereplőjéből az „állatot”… hogy az megmutassa az emberben rejtőzködő…