Nem az a legnagyobb hiba, ha hazudsz magadnak, hanem az, ha elhiszed azt a hazugságot – bár a hiba helyett bűnt is mondhatnék. Más irányból közelítve lehetne akár hozsannázni is, hogy lám, milyen nagyszerű az emberi elme, hogy védi a „gazdit” a valóságtól… attól, ami a komfortérzetét fenyegeti!

„Meg tudná fojtani egy kanál vízben…” – milyen brutálisan fejezi ki a gyűlöletet ez a pár szó. Azt a gyűlöletet, amely egyre több emberben izzik fel… és perzsel belőlük kifelé. Emberek, akiknek a szabadság a gyűlölet szabadsága. Miközben fülsiketítően harsog a „tolerancia” és a „szeretet”.

„Egyszerűen imádom a szexet… nekem az az oxigén…” – szokta mondani Dóri barátnőm. … „Ez van, tagadjam le, vagy fojtsam el? Még ha képes is lennék rá… na, nehogy mááár! … Különben meg tehetek én róla, hogy mindegyik alfahímről kiderül, hogy ezért vagy azért nem okés? … Aztán kell egy új… kell, és…

Instant kávé, instant kakaó… és még hosszan sorolhatnám: instant siker, instant társ/szex/orgazmus(-sorozatok), instant állás, instant pénz… vagyis instant BOLDOGSÁG. Mert instant-korban élünk – és egyre inkább, mert folyamatosan és egyre rafináltabb módszerekkel generálják az instant-igényeket. És…

Egy újabb szexuális erőszakvád, ezúttal egy ma is aktív rock világsztár ellen. Egy (szex)magazin egykori modellje szerint harmincöt(!) évvel ezelőtt egy New York-i szállodai szobában abuzálta a már akkor is körülrajongott énekes. Az „áldozathibáztató viktimológia-szakértők” minden empátia híján…

Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy azért fizetjük a legmagasabb árat, amit „ingyen” adnak nekünk. Sokan mégsem tanultak/tanulnak belőle… még a saját kárukon sem… újra és újra megfizetik az „ingyen” árát!

Évek óta gyilkolták egymást, de váltig állította, hogy „…szerelem… őrült szerelem, izzó vággyal és perzselő szenvedéllyel… lángoló eksztázissal, amely nélkül nem lehet élni.” Évek óta gyilkolták egymást… tomboló érzelemviharok tépték-szaggatták őket. Helyesebben ők tépték-szaggatták egymást…

Azért még ma is találkozni vele, noha jóval ritkábban, mint régen. A fiatalabbak között bizonyára vannak, akik nem is tudják, mit takar a szó: légypapír. Mit is? Természetesen a halált, a legyek halálát… Halálcsapda… rárepülnek… és az ígért mennyország helyett a pokol! Ez persze most olyan…

„Nem bízol bennem?” – kérdezte… olyan „Hát nem szégyelled magad?!” hangsúllyal. Persze hogy tipikus érzelmi zsarolás, mi más lenne. Gondolj csak bele: valaki elkéri a bankkártyádat… aztán a PIN-kódodat. „Ugyan már, nem azért, hogy… Mire gondolsz?!” – tiltakozik… olyan „Hát nem szégyelled magad?!”…

Mintha már mosolygott volna rá ez a vonzó férfi… Mintha már hallotta volna ezeket a szerelmes szavakat, amiket a fülébe sugdos… Mintha már érezte volna bőrének illatát… és az édes bizsergést is, amit kiváltott… mint ujjai érintése is, ahogy végigsimogatta a testét. … Mintha már hallotta volna ezt a…