„Váltsd valóra az álmaidat!” – harsog mindenhonnan, mintha minden álmot meg lehetne valósítani. Pedig nem! A Váltsd valóra az álmaidat! harsogók mindjárt álmokat is harsognak hozzá, hogy álmodd ezt, meg álmodd azt! Természetesen a saját – jellemzően profit-vezérelte – álmaik megvalósítása motiválja…

A gyengének azt mondja: Te vagy az igazán erős! A csúnyának, hogy: Különleges szépség vagy! A butának, hogy: Te vagy a legmagasabb szintű tudás birtokosa! A szegénynek, hogy: Tiéd a valódi gazdagság! A lustának, hogy: Majd az elméd erejével…! Mindenkinek azt, amit hallani akar! Ugye nem kérdés, hogy…

Hogy kiismerhetetlen és beláthatatlan labirintus az élet? De biztos, hogy csak egy? Nem lehet, hogy kettő… esetleg három…? Valójában megszámlálhatatlan, mert labirintusok születnek és „halnak meg”, miközben labirintusok labirintusában élünk. Minden labirintus mögött jellemzően ugyanaz áll: a hibás…

Ismerjük a viccet, amelyikben a ló nem vak, hanem „bátor”, azért megy mindig a falnak. Ilyen „bátor” ló persze nincs, ember viszont annál inkább! Ráadásul magát deklaráltan GONDOLKODÓnak tartó ember. És mindjárt terjeszti is a „bátorságot”… másokét… nyilván szerénységből!

Azt mondják a szülők a gyereküknek, hogy a hazugság bűn. Miközben sokan közülük azt is mondják a gyereküknek, hogy a gólya hozza a kisbabát. Miért is esnek a hazugság bűnébe? Hogy ez bocsánatos bűn? (Akkor is, ha a „gólya tényleg hoz” majd egy kisbabát a már nagyobbacska gyereküknek?) A hazugság bűn…

És akkor meghirdette a nagy ÖNelfogadás-programját… és azonnal közhírré is fészbúkolta. Pont úgy, ahogy az előzőt, a nagy ÖNmegváltoztatás-programját. Merthogy nem tudta elfogadni önmagát. Vagy inkább azt, hogy nem fogadták el… mármint úgy, ahogy ő szerette volna: hogy a pasik körülrajongják, a…

Ideje felébredned, ha valóban álmodni akarsz! Mert azoknak a legrosszabb, akiknek nincsenek saját álmaik… akik mások álmait próbálják meg a magukénak álmodni. Ami persze képtelenség! Még akkor is, ha vannak bérbe álmodók… kis- és nagyiparos álmodók… meg álomgyárak, akik/amik fogyasztói típusokra…

„Vajon hány álarcom van az álarcom alatt… és vajon melyik az igazi… álarcom?” ‒ kérdezte magától, miközben a velencei karnevál álarcos maskaráit nézte a YouTube-videón. Elbűvölte a színpompás látványorgia, a tömény giccsbe forduló művészet (és a művészetbe forduló tömény giccs), a parttalan…

Ki vagy te? … Szüleid gyermeke? Gyermekeid anyukája/apukája? A párod párja… házastársad házastársa? … Szeretőd szeretője? (Oké, ez köztünk marad!) … Kedves szülő az iskolában? … Barátaid barátja? Ellenségeid ellensége? … A főnököd beosztottja? Beosztottaid főnöke? … Ügyfél a hivatalban? Vásárló a…

Sokakat megdöbbentett a divatvilág egyik atyaúristene (és/vagy sátánja?), amikor egy interjújában lezser nemtörődömséggel beismerte, hogy olykor még a saját modelljeiket sem tudja megkülönböztetni a hamisítványoktól. A márkafetisizmus megszállottaiba mintha villám csapott volna…