„Most akkor mi van? … Akkor most mégsem lehet barátság férfi és nő között?” – kérdezte kolléganőjét a férfi ebéd közben. Igazából nem is kérdés volt – és ezt nagyon is érezte a nő –, hanem érzelmi zsarolás. Szánalmas és visszatetsző próbálkozás, hogy hátha meggondolja magát, visszakozik,…

Milyen sokan vannak, akik a legképtelenebb álmokkal kínlódnak, viaskodnak kitartóan a „Ne add fel az álmaidat!” jegyében, ahelyett, hogy felébrednének(!) – és belenéznének a tükörbe. Az önismeret tükrébe, hogy megismerjék magukat, és hogy igazi önmagukká alakíthassák magukat.

Talán furcsállod a címet, és azt kérded, hogy milyen értelemben. A válasz az, hogy mindenfajta értelemben! De kezdjük az elején, helyesebben folytassuk ott, ahol egy korábbi anyagban (Képes vagy a BOLDOGSÁGra!) abbahagytuk! Már foglalkoztunk azzal, hogy egyesek milyen könnyen sorolják…

Az emberek sokkal könnyebben sorolják, hogy miért nem boldogok, hogy mi minden hiányzik a boldogságukhoz. Vajon miért? Szerintem ez is a boldogságképtelen emberek önfelmentő önmanipulációja, így már nem érzik a saját felelősségüket a boldogtalanságukért. Pedig… De nézzünk néhány példát!

Genetikai örökségünk – a transzgenerációs hatásokkal, olykor traumákkal együtt – „ősprogramja” mellett az emlékeinkben egymást átszövő érzelmeinkből állunk és élünk. Minden érzelmi alapú emlékeink alapján történik velünk, helyesebben fogalmazva: mindent érzelmeink által „értelmezve” élünk meg.…

Olvasom a népszerű szerző idézett bölcsességét: „…még a legideálisabb párkapcsolatot is csak a nők sokféle szerepet játszani tudó, »színészi« tehetsége képes összetartani.” Aztán – szintén ő – azonnal megmagyarázza, hogy a „színészet” nem színészet… merthogy éppen arról van szó, hogy a nő önmagát…

Vannak, akik szinte egész életükben menekülnek önmaguk elől. Sokan ebbe a menekülésbe betegszenek bele. Mások pedig abba, hogy úgy érzik, hiába menekülnek, nem szabadulhatnak a vélt önmaguk jelentette lidércnyomástól. Ezeknek az embereknek vajon átok vagy áldás az önismeret? Mert úgy van, ahogy a…

Mikor mondta neked legutoljára valaki, hogy szeret téged? Az előbb? Az klassz! Tegnap? Az sem rossz, sokan irigyelhetnek. Talán a múlt héten? Hm… Hogy várjak, mert most így hirtelen nem is emlékszel?  Erre nem mondok semmit, úgyis tudod, te is érzed, sőt te érzed csak igazán…!

A pornóipar is felfedezte, és MILF-eknek keresztelte, miközben kurrens termékké tette (szexualizáció!), azokat az érett asszonyokat, akikből tüzes NŐIESSÉG árad, amit – szemmel láthatóan – önmaguk is élveznek, ahogy a férfiakra, fiúkra gyakorolt hatását is! Az angol betűszó szalonképes fordításban…

„Szeretlek, csak nem tudom kimutatni az érzelmeimet…” – ó, hogy hányszor hallottam, olvastam a női panaszt, hogy a „drága férfi”… lásd az idézetet! Esetleg kiegészítve azzal, hogy: „Különben sem beszélni kell erről!” Gondolatkísérlet: képzeljük csak el Júliát, akit Rómeó azzal hódít meg, hogy nem…